Kormorán - Szemeid csillagok Szemeid csillagok, őszinte ígéret. Ölelésed fény-virág, új emberi élet. Karjaidban meghalok, születek minden éjjel. Nem tudhatod, nem tudod: örökké veled élek.
A fák tetején a hajnali szél - elvezet hozzád, szállok feléd, A fák tetején a hajnali szél - elvezet hozzád, a vándor hazatér.
Kezeidből ajtó nyílik, a tűzhely otthont ígér. Ott, ahol a forrás fakad, csillagos az Ég. Számtalan kis kék bogár, fáklyát tart eléd. Mutatja merre indulj, utad merre tér.
A fák tetején a hajnali szél - elvezet hozzád, szállok feléd, A fák tetején a hajnali szél - elvezet hozzád, a vándor hazatér.
Sül a hús, terítve már, friss víz a kádban. Kendő kerül, megtöröl. Rád angyalok vigyáznak. Szavaidból templom épül, ezer éve várom. Ami volt, az nem lehet más, mint egy rossz álom.
A fák tetején a hajnali szél - elvezet hozzád, szállok feléd, A fák tetején a hajnali szél - elvezet hozzád, a vándor hazatér. Megosztás |